Salgótarjáni gerillák

.
Az 1849 januárjában a Honvédelmi Bizottmány utasítása azzól rendelkezik, hogy a megszervezett szabadon mozgó gerilla csapatok „a rendes hadsereghez nem csatoltatnak, hanem minden csapat maga kezére fog az ellenség ellen működni. Hangyamódra az ellenséget körüllepjék, azt szüntelen nyugtalanítsák, soha békét ne hagyjanak, az élelmiszereket előle eltakarítsák, társzekereiket elfoglalják, éjjelenként oldalt és hátul megtámadják és pusztítsák".
.
Saját zsebre zsákmányolhattak, a foglyokért pedig díjat kaptak. Kemény Károly honvéd főhadnagy csapata hajtotta végre a véres bosszút kiváltó losonci rajtaütést. De a többszörös túlerővel szemben nem volt értelme a további harcnak. Másfél hónappal a világosi fegyverletétel után, szeptember 29-én, az akkor még kicsiny falunak számító Salgótarjánban került sor a gerilla őrsereg feloszlatására. Vezetőik parancsára a gerillák mintegy 1300 fegyvert kocsira raktak és elrejtettek a megyében, különböző rejtekhelyeken. Jutott ezekből Madách alsósztregovai csőszének kunyhójába is, ahol 1850-ben találta meg a 133 darab fegyvert a császári csendőrség.

Nincsenek megjegyzések: