Mikszáth Kálmán (1847–1910)
.
Kisvárosi szürke alakok nőttek meg, váltak érdekes emberekké Mikszáth Kálmán írói fantáziájában. Ezek egyike Thuránszky Kristóf Balassagyarmaton praktizáló ügyvéd, Stofi bácsi. Akit az író összeugrasztott Snapsz Augusztinnal a Miért fél Stofi bácsi a porosztól? című elbeszélésében, összeveszített a Batyus zsidó lányában az esküdtekkel, és kidobatott az ablakon a Fekete szemekben. A korabeli igazságszolgáltatás apró fogaskerekeként az volt Stofi bácsi véleménye, hogy a tekintetes bíróság csak akkor nem tesz rosszat, mikor semmit sem tesz.
.
De más furcsaságok is akadtak Thuránszky Kristóf életében, ami Mikszáth fantáziája által hozzátett elemek nélkül is regényes lehetett, ahogyan erről Balassagyarmat város hites jegyzőjének Divény Istvánnak a tollából is értesülhetünk. Görgey csapatai 1849 januárjában Nógrád megyén keresztül vonultak vissza a bányavárosok felé, nyomukban a császári katonasággal. Divény így rögzíti a történteket: „Kedves utódaink számára szomorú szívvel ide iktatjuk, hogy a városunkba béütött gróf Civalart dzsidás ezred első századából Denát hadnagy vezérlete alatt 25 katona.” Mivel a megyeházán nem akarták elszállásolni őket, így ez a feladat a város tanácsnokaira maradt, akik a katonák kívánságára a város széli Jaulusz-kocsmát jelölték ki, ahová – „maga is elejükbe állva” – Thuránszky Kristóf vezette az idegen csapatot. Útközben elmesélte a katonáknak azt is, hogy alig fél órával ezelőtt puskaport, fegyvereket küldött Őrhalom felé kocsikon a vármegye…
.
Ezért az árulásért „a helybéli fiatalság Thuránszky Kristófot, mint árulót, felakasztani akarta, de ez a katonaság eleibe szökött”. Az ügyvéd nem ehette sokáig a császáriak kenyerét. 1849 tavaszán felszabadult Balassagyarmat, Thuránszky pedig „elfogatott a helybéli Guerillák által”.
.
Az életét – Mikszáth és a mi szerencsénkre – megkímélték. Az egri börtönben faragta különös rímeit: a papíros egyik oldalára Kossuthot dicsőítő és Ferenc Józsefet gyalázó, a másik oldalára pedig megfordítva írt verseket, mire „mint őrültet az irgalmasok kórházának adták át, s ahol az akkor dívó gyógymód szerint naponkint zuhanyozták.”
.
De más furcsaságok is akadtak Thuránszky Kristóf életében, ami Mikszáth fantáziája által hozzátett elemek nélkül is regényes lehetett, ahogyan erről Balassagyarmat város hites jegyzőjének Divény Istvánnak a tollából is értesülhetünk. Görgey csapatai 1849 januárjában Nógrád megyén keresztül vonultak vissza a bányavárosok felé, nyomukban a császári katonasággal. Divény így rögzíti a történteket: „Kedves utódaink számára szomorú szívvel ide iktatjuk, hogy a városunkba béütött gróf Civalart dzsidás ezred első századából Denát hadnagy vezérlete alatt 25 katona.” Mivel a megyeházán nem akarták elszállásolni őket, így ez a feladat a város tanácsnokaira maradt, akik a katonák kívánságára a város széli Jaulusz-kocsmát jelölték ki, ahová – „maga is elejükbe állva” – Thuránszky Kristóf vezette az idegen csapatot. Útközben elmesélte a katonáknak azt is, hogy alig fél órával ezelőtt puskaport, fegyvereket küldött Őrhalom felé kocsikon a vármegye…
.
Ezért az árulásért „a helybéli fiatalság Thuránszky Kristófot, mint árulót, felakasztani akarta, de ez a katonaság eleibe szökött”. Az ügyvéd nem ehette sokáig a császáriak kenyerét. 1849 tavaszán felszabadult Balassagyarmat, Thuránszky pedig „elfogatott a helybéli Guerillák által”.
.
Az életét – Mikszáth és a mi szerencsénkre – megkímélték. Az egri börtönben faragta különös rímeit: a papíros egyik oldalára Kossuthot dicsőítő és Ferenc Józsefet gyalázó, a másik oldalára pedig megfordítva írt verseket, mire „mint őrültet az irgalmasok kórházának adták át, s ahol az akkor dívó gyógymód szerint naponkint zuhanyozták.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése