Szontagh Pál (1820–1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője. A szabadságharc bukása után azzal vádolták, hogy segítette Bem József Bécsből való menekülését és ezért kétévi börtönre ítélték. Olmützben raboskodott.
.
.
.
.
Miután Görgei és csapatai elhagyták a megye területét, az orosz előhad július 18-án délután megszállta Balassagyarmatot. Pár nappal később elfoglalták Szécsényt, majd Losoncot is. Ekkor indultak meg a tárgyalások a két főhadiszállás, Balassagyarmat és Rimaszombat között. Az orosz csapatok egy hónap után vonultak tovább. Repetzky kormánybiztos július 24-én adta ki rendeletét, melyben rögtönítélő bíróságot ígért a hazaárulóknak, felszólított mindenkit a magyar kormány rendeleteinek betartására és a kóborló honvédek fegyvereinek és ruháinak összeszedésére hívta fel a lakosságot.
.
Szeptember közepén érkezett meg Balassagyarmatra a világosi fegyverletétel híre, 22-én pedig öt század osztrák gyalogos, amivel kezdetét vették a letartóztatások. Többeknek, például Repetzkynek sikerült elbujdosniuk. A megye katonai megszállásával egyidőben megindult az abszolutizmus politikai, közigazgatási szervezetének kiépítése, amihez megvolt a császárhű megyei tisztikar is, élén Jankovich László volt másodalispánnal és Bory Pál kormánybiztossal.
.
Azokat, akik a szabadságharc idején tisztséget vállaltak, a pesti haditörvényszék elé kerültek, így Ráday Gedeon volt főispán, Kubinyi Ferenc, Friedriczky Lajos és Stréter László volt képviselők, Básthy Miklós volt főszolgabíró, Szontágh Pál volt külügyminiszteri fogalmazó, Stréter Lajos volt honvéd ezredes, Horváth Elek volt alispán, és több tiszt, valamint lelkész. Stréter Lajost halálra ítélték, de sikerült megszöknie, Kubinyi Ferenc és Csuty Zsigmond református lelkész is halálbüntetést kaptak, amit amnesztiával börtönbüntetésre változtattak. A gerillákat, mint közönséges rablókat, börtönbe zárták, de börtönbe került számos tanító, jegyző és lelkész is.
A fenti képet Madách Imre festette, és Görgei álma címen tartják számon. Az előtérben párducbőrön heverő, nyitott szemmel álmodó férfi maga Görgei. Mögötte asztalkán a fegyverletételi okmány. A feje felett lebegő nőalakok babérkoszorút tépnek szét, a dicsőség szertefoszlását jelképezve, éppúgy, mint a lefordított Kossuth-címer. A hátrészen akasztófák, melyek a 13 aradi vértanú emlékét idézik. A kép jól szemlélteti azt a meghatározó lélektani hatást, amelyet a szabadságharc bukása gyakorolt a kortársakra, hosszú évtizedekre meghatározva gondolkodásukat, értékrendjüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése